Nagya csönd, denagya csönd, mondta Fűretlen, amikor Makk alsót csikkzsebébe tűzve megjelent lehallgatásra kőbanyai lakótelepi bérleményemben. Ezt az új műfajt azért vezettem be, hogy fullajtáraim hűségszintjét rendszeresen ellenőrizni tudjam.
'Nekeda medve, neke ma nő, így összegeztem közös hiányérzetünket, amivel jeleztem, tudo kám a zérzelmek húrján is pendítni. De nem számítottam ki rendesen a következményeket, mert Fűretlennek Mábocs puszta említésekor eleredtek a könnyei, ami aztán egy idő múlva árvízi
méreteket öltött, estefelé a vízállásjelentésben is benne voltunk, rögtön Rahó és Gönyű után, hajóvontág nálunk sem találkozhatott senkivel.
'Ne ríj má annyit, mondtam halkan üvöltőzve colos fulimnak, méga végin árvízvédelmi bemutatón
köll 400 méter kutyában világcsúcsot javítnom, nem akarnék összevizeződni most.
'De ilyen aljas, tetves, hazug és simlis medvét soha a zéletbe nem találok magamnak! - ordított zokogva Fűretlen, és megjegyezte, mindent megadna, még jövőbeni karrierje egy darabját is föláldozná, ha újra huszonegyezhetne a cinkelt kártyákkal játszó jegessel.
'Hogya francba va nez?, kérdeztem elnéző ingerlékenységgel. S közben titokban, de annyira titokban, hogy senki meg ne tudja, Mábocs Krisztinke befogását célzó megbízására gondoltam, s maga melé idéztem a pattogó amazonka sziu... szule... na, a szívcsakrám elgémberítette a nyelvem... szüléi... ezt ki intézte így?... sziulettjét...
'Miért mondtad, hogy node? - fordultam váratlan ébredt tudattal a könnyes Fűretlenhez.
'Nem mondtam, Fölség, semmit, meg se szólaltam. Csak szipogok órá kóta egyfolytába'.
'Ne marhulj, fiam, itt vana lehallgatógépen, hogy ellenkeztél.
'De nem, de nem, ilyenre soha se...
'Most mit hazudtolod magad? Azt mondtad, itt a zagyi kéregterület hipotalamikus részén, nézd meg, nem csalás, nem ámítás, mutatja a lehallgatógép, "semmi node, a rohadás essen beléd". Tehát még le is tegeztél!?
'Node Fölség - kezdett magyarázkodni eza makkalsós tökfilkó, én pedig nagy levegőt vettem (kicsit drágállottam, megmondom őszintén, rajta vana záfa, mintha a fogamat húzták volna), az oxigénoszlopot nekinyomtam a gégefőnek, s oly kedvesen, barátságosan feleltem, hogy a halnippek kiugrándoztak a zakvárból, s egyesével vetették le magukat a zablakon a mélybe.
'Miazistent csinál, ember? ordétozott a fagylaltos odalenn. Ez mégiscsak pofátlanság.
Nem tudhatta, mert honnan is, hogy Fűretlen a lehallgatógép eredményétől azon nyomban sokkot kapott. A sezlonyon pihegett, s azt motyogta maga elé: nem akarok belső ellenség lenni!
a többit itt leled, ni

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése