'Van egy jelentés tarsolyomban, jelezte a kócos Szógyártó, s izgatottan újságolta, Mábocs beszámolt neki arról, hogy egy vidéki búcsúban már majdnem elkapta a veres atillában pattogózó Krisztint, de aztán sajnos elhibázta.
"A célszemély hatalmasra düllesztette mellén fegyverét - írta Mábocs agyar 
rovásírással rejtjelezett üzenetében -, megfeszítette atilláját, s utána, mint a háborúban a Sztalin-gyertya, sorozatlövéseket adott le egy mézeskalács-árusra. Közben magából kikelve üvöltötte: a magukfajták miatt jutottunk oda, ahova, megvetésem jeléül lepattogózom, tanulja meg egy életre, mit szabad és mit nem. Sajnos nem tudtam megakadályozni az atrocitást, noha félelmetes brummantással odavetettem magam, de későn érkeztem."
Mekkora egy bólé eza Mábocs!, jegyeztem meg velőt rázó suttogással, s kértem Szógyártót, zselézze be a haját, s folytassa a medve titkos küldetésének pamacsolását (oppardon ecsetelését).
"Ezután a céllövöldéshez lépett, olvasta Szógyártó. 'Nem kella puskája, maga idegenszívű, rikkantotta Krisztin, s miként a western hősök, szétterpesztett lábbal beállt a lövöldés sátra elé. 'De asszonyom, nanemár - mondta a pörgebajszos fickó, s a szájában tizenhárom bubblegumot rántott össze, s fújt egy bocifehér gömböt. Úgy durrantott, mintha lufi robbant volna széjjel.
'Ha, eza Mábocs, kurjantottam őszinte utálattal, tiszta olyan, mintha eposzt írna, s nem titkos jelentést karmolna. Node pedig aza dolga, hogy a nőt, kire vágyom, futballhálóba vagy teszkós szatyorba csavarva idehozza!
"A lövöldés lába földbe gyökerezett, írta Mábocs, mert ilyet még sose látott. Krisztin kabátjáról a gombok eszement sebességgel záporoztak. S pár másodperc múlva a tulaj egy romhalmaz közepén találta magát. Ennyi!"
'Miazhogy? Nem próbálta elgáncsolni, leteperni eza hülye medve?
'Hát nem, felelt Szógyártó, és újra bezselézte a búrát. Mikor már kellően bodri volt, a szemembe nézett, s halkan mondta, de nagyon is érthetően:
'Szerintem is szabotázs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése